2007/03
Tartalomjegyzék

GLATZ FERENC: Lemaradó Magyarország
Mi vezetett ide?

"Lemaradó Magyarország. Az eurómutatókban megelőz bennünket minden más új uniós tag" - szalagcímben tudatja a gazdasági elemzők következtetéseit a napi sajtó (Népszabadság, 2007. március 10.).

 - Mi vezetett ide? Mi az oka annak, hogy az 1990-ben még a térségben éllovas magyar gazdaság 2007-re már a sor végére került? A rendszerváltás "ennyibe került"? A rendszerváltó politikusok személyi hibái, hozzá nem értése, tévedései, a politika általános elhatalmasodása vagy Magyarország földrajzi helyzetének, humán erőforrásainak adottságai okozzák lemaradásunkat? Vagy netán a "puha diktatúra" hatékonyabb politikai rendszer a magyar társadalom teljesítőképessége szempontjából, mint a liberális demokrácia? - záporoznak a kérdések a történész felé. >>
Ha a képet nagyobban szeretné látni, kattintson rá.

RENDSZERVÁLTÁS

STARK ANTAL: Nemzetgazdaságunk a rendszerváltás után
Hanyatlás, emelkedés, hanyatlás, 1990-2006

A cikk a magyar gazdaság változásainak irányait ismerteti a rendszerváltástól 2006-ig, és felvázolja a változások okait és következményeit is.
A politikai rendszerváltást követő másfél évtized gazdasági jellemzőit az időszak két részre osztásával célszerű elemezni.
Az első periódus az 1989-98 közötti éveket foglalja magába. Ezen időszak ellentmondásokkal terhelt évtized volt. 1990-94 között a tulajdonviszonyok átalakulása, a külpiacok beszűkülése miatt rohamosan csökkent a termelőágak teljesítménye, a bruttó hazai termék volumene mintegy 20%-kal volt kisebb a rendszerváltás előtti év produktumánál. A termelés csökkenésében szerepe volt a társadalmi átrendeződésnek is (a gazdaságilag aktív népesség számának rohamos csökkenése). Emellett szerepet játszottak az elkövetett gazdaságpolitikai hibák. 1994-ben a gazdaságban enyhe növekedés következett be. De e növekményt jóval meghaladó mértékben emelték a reálbéreket, ezáltal növekedett a reáljövedelem. Mindezekből következően súlyos egyensúlyi zavarok keletkeztek (nagymértékű infláció). 1990-94 között jellemző volt az igen magas államháztartási kiadás. Meglódult a nemzetgazdaság teljes körű külföldi eladósodottsága is.
1995-ben a kormány kényszerű megszorító intézkedései elsősorban a jövedelemkiáramlás drasztikus visszafogására irányultak. Ezek hatására 1995-96-ban csökkent a reálbér, a reáljövedelem, és mérséklődött a beruházások volumene is. Ezzel együtt fölerősödött az infláció. Csökkentést hajtottak végre az államháztartási kiadások területén is.  1998-ban már egy konszolidált nemzetgazdaság képe rajzolódott ki.
A rendszerváltást követő második időszak (1998-2006) éveit a gazdasági fellendülések (1998-2000), súlyos visszaesések (2001-2002) egyaránt jellemzik. Az első két évben (1999-2000) folytatódott a gyors növekedési ütem, a GDP 4,3, illetve 5,1%-kal emelkedett. A 2001-2002-es időszakban a bruttó hazai termék növekedési üteme csökkent. Ugyanakkor a lakossági jövedelmek igen nagy mértékben emelkedni kezdtek. Hiány keletkezett a fizetési mérlegben, és végső soron jelentősen nőtt az ország külföldi adósságállománya. A bruttó hazai termék 2003-2006 közötti időszakban évente 4-4,8% között emelkedett. 2005-ben azonban jelentősen nőtt az államháztartás hiánya és emelkedett az államháztartás adóssága, ami 2005-ben már megközelítette a GDP 60%-át. 2006-ban tovább romlott az ország egyensúlyi helyzete. Az államháztartás hiánya meghaladta a bruttó hazai termék 9%-át, államadósságunk a GDP 66,5%-ára emelkedett. (Összességében külföldi adósságunk 2002-2006 között több mint kétszeresére nőtt.)
A teljes cikk a nyomtatott kiadásban olvasható.
Ha a képet nagyobban szeretné látni, kattintson rá.

GLÓBUSZ

N. Rózsa Erzsébet: Szaddám Huszein.
Bukott diktátorból "arab hős"?

A cikk Szaddám Husszein életútja kapcsán a közelmúlt iraki és a Perzsa-öböl, az arab világ, a Közel-Kelet történelmét vázolja fel, valamint bemutatja az Egyesült Államoknak a térséggel kapcsolatos politikáját.
Szaddám Huszein bejárta az arab nacionalizmus és szocializmus útját, s megpróbálta megtalálni az alternatívát egy olyan ország és társadalom számára, amely az arab világon belül kitüntetett helyzetben volt: Irak egyesíti magában az olajmonarchiák gazdagságát és a szegényebb arab országok modern értelemben vett szociális sebezhetőségét.
Szaddám Huszein 1956-ban, alig húszévesen csatlakozott az iraki Baász Párthoz. Négy évet töltött Kairóban, ahol egyetemi diplomát szerzett, s megismerkedett a násziri ideológiával. Szaddám Huszein 1963-ban tért vissza Bagdadba. Igen gyors karriert csinált a Baász Pártban, 1966-ban Bakr tábornok mögött már a párt második embere, majd a baászista hatalomátvétel (1968) után Irak meghatározó személyisége lett. 1979 júliusában félreállította az addigra meggyengült Bakrot, és ő lett Irak elnöke, majd a hadsereg főparancsnoka is.
Hatalma megszilárdításával párhuzamosan számos fontos reformot is keresztülvitt. Az 1973. évi olajválságból származó extraprofitot az ipar, az oktatás és az egészségügy fejlesztésére használták fel, aminek eredményeképpen Irak az évtized végére az egyik legfejlettebb arab állam lett. Az ipari és társadalmi modernizáció lehetővé tette, hogy Irak a nemzetközi porondon is az arab ügy élharcosaként léphessen fel.
Az 1970-es évek közepére tehető a baászista Irak első komoly konfliktusa a szomszédos Iránnal. 1980 szeptemberében kezdetét vette a nyolcéves háború (1980- 88), melyben az iraki elnök a közös arab ügy bajnokaként és a síita iszlám radikális terjesztésének megállítójaként megtámadta Iránt. Az iraki-iráni háborúban Irak gyakorlatilag az egész nyugati világ támogatását élvezte. Sőt, a szocialista tábor is támogatta Szaddámot a rendszer szekuláris és arab szocialista jellege miatt.
1990 nyarán Irak és Kuvait között alakult ki nyílt vita. 1990. augusztus 2-án iraki csapatok megszállták és rövid időn belül - a világpolitikai és arab tiltakozás ellenére - annektálták Kuvaitot. 1991 januárjában az USA vezette koalíció csapatai az iraki haderőt kiszorították Kuvaitból.
Az ostromhelyzetben az 1990-es évek első felétől kezdve Szaddám Huszein, miközben végig szekuláris vezető maradt, egyre többször jelent meg hívő muszlimként. A belső terror fokozódott: egyre több lázadásról, puccskísérletről érkezett hír, amelyeket mindig brutális megtorlás követett.
A 2001 januárjában hivatalba lépő Bush-kormányzat kezdettől nyilvánvalóvá tette, hogy Irakot első számú ellenségnek tartja. A vád a terrorizmus támogatása, tömegpusztító fegyverek kifejlesztése és az emberi jogok sorozatos megsértése volt. (Jóllehet az utóbbi vád tagadhatatlan, az első kettőről azóta bebizonyosodott, hogy egyik sem volt igaz.) Az Egyesült Államok egy közel 40 tagú koalíció élén 2003. március 20-án megtámadta Irakot. Bagdad április 9-én elesett. Szaddám Huszeint 2003 decemberében elfogták, bíróság elé állították és elítélték. Szaddám Huszeint azonban a per során tanúsított - a televíziók által is közvetített - magatartása, beszédei, végül halála és kivégzésének módja a megszálló Nyugattal szembeszegülő hőssé - tették.

A teljes cikk a nyomtatott kiadásban olvasható.
Ha a képet nagyobban szeretné látni, kattintson rá.

TERMÉSZETTÖRTÉNET

KORDOS LÁSZLÓ: Dinoszauruszok testközelben

A dél-amerikai dinoszauruszok csontvázait és rekonstrukcióját tekintheti meg a közönség a Magyar Természettudományi Múzeum március 10-től novemberig nyitva tartó kiállításán. A cikk ehhez kapcsolódóan egyrészt áttekinti a dinoszauruszok "történelmét", másrészt ismerteti a kiállításon látható dinoszaurusz-fajtákat.

Az első hatalmas dinoszaurusz csont - amit 1842-ben Dinosauria, vagyis "rettenetes gyík" névvel illetettek - 1676-ban került elő egy angliai kőbányából. Azóta már tudjuk, hogy ezek az élőlények a hüllők közé tartoztak, a földtörténeti középső-triász időszakban, 225 millió évvel ezelőtt jelentek meg, és a kréta végén, mintegy 65 millió éve haltak ki. A dinoszauruszok 160 millió éves történetük során benépesítették az összes kontinenst, méretük a tyúk nagyságútól az 50-60 méteres hosszúságot is elérőig változott. Az egykori szárazföldi ökoszisztéma meghatározó állataiként mindenhol jelen voltak. Az első dinoszauruszok maradványai minden földrészről előkerültek, mégis Argentína déli részéből, Patagóniából ismerjük a legtöbbet. (Feltehetően azért, mert a kőzetekből a mai vízmosások gyakrabban felszínre hozták az egykor élt sárkánygyíkok csontjait.) Patagóniában a legkorábbi, 200-225 millió évvel ezelőtt élt, és a később egymástól elkülönült kontinenseken továbbfejlődő dinoszauruszok prototípusát ugyanúgy megtalálni, mint a 65-70 millió éves, már csak Dél-Amerikára jellemző, sajátos sárkánygyíkokat.

A Magyar Természettudományi Múzeumban a Patagónia óriás dinóit bemutató kiállításon látható Eoraptor, Herrerasaurus, Riojasaurus, Mussaurus, Gigantosaurus, Megaraptor, Carnotaurus, Gasparinisaura csontvázai, illetve rekonstrukciói.

A teljes cikk a nyomtatott kiadásban olvasható.
Ha a képet nagyobban szeretné látni, kattintson rá.

Mészáros Ernő: A Föld legnagyobb szárazföldi állata

A szerző a dinoszauruszok történetét a földtörténettel kapcsolja össze.

A bolygó történetének első 4 milliárd éve alatt élőlények csak az óceánokban léteztek. Az első szárazföldi növényre utaló spórakövületet az Arábiai-félszigeten találták meg 470 millió évvel ezelőttről. A növényzet elterjedése a szárazföldi környezetben jelentős változásokat hozott. A növényvilág elterjedése után rövidesen (a devon elején) megjelentek a rovarok. Az első gerinces állat 380 millió évvel ezelőtt bújt ki a vízből. A szárazföldekre kimerészkedő kétéltűek hatalmas fejlődés előtt álltak: belőlük alakultak ki a hüllők, azokból a madarak és az emlősök.  A hüllők az első igazán szárazföldi állatok. A mezozoikumban a hüllőknek 7 alosztálya volt. Ezek közül az egyik alosztály a dinoszauruszok alosztálya (Dinosauria), amelynek különös formájú egyedei a valaha élt legnagyobb szárazföldi állatok voltak. A dinoszauruszoknak két nagy rendje alakult ki, amelyek medencéjük felépítésében különböztek egymástól. Az első rendbe a hüllőmedencéjű "dinók" tartoztak, amelyek csípőcsontja a keresztcsigolyákhoz illeszkedett. A másik alrendet a madárszerű medence felépítésű dinoszauruszok alkották, amelyek közé két és négy lábon járó egyedek tartoztak. A dinoszauruszok szárazföldi állatok voltak. De ebben az időszakban a vizeket is a hüllők uralták. A hüllők egy másik alosztályába tartozó "halgyíkok" (Ichtyosaurus) a triásztól a kréta végéig a vizek urai voltak. A hüllők egyik alrendjéből fejlődtek ki a repülő hüllők. A mezozoikum utolsó harmadában a növényzet hatalmas változáson esett át, és a növényzet megváltozása is hozzájárult az állatvilág 65 millió évvel ezelőtti gyökeres átalakulásához.

A teljes cikk a nyomtatott kiadásban olvasható.
Ha a képet nagyobban szeretné látni, kattintson rá.

DISPUTA

Csorba László: Képzelet és tudomány határán

A cikk a közelmúltban megjelent, nagy érdeklődést kiváltott, az etruszk-magyar rokonságot taglaló könyvhöz fűz bíráló megjegyzéseket.

A nyelvész szerző, Mario Alinei professzor azt állítja, hogy az etruszkok nyelve és népe a bronzkori (Kr. e. 3000 körül) Kárpát-medencéből származik, mégpedig a magyaroktól, akik tehát nem bevándorlói Európa kellős közepének, hanem mindig is ott éltek azon a tájon.

Ahhoz azonban, hogy az összehasonlító nyelvtudomány eszközeivel lehessen élni, kellően nagy mennyiségű nyelvi anyagra, sok szövegre van szükség. Ám a nagyközönség körében is közismert tény, hogy az etruszk nyelvnek viszonylag kevés olyan emléke maradt fenn, amely a köznyelv szókincsének megismerését lehetővé teszi. Abból az ősmagyar-ómagyar nyelvből, amely az etruszk civilizáció kialakulásának és virágkorának kortársa lehetett, sem maradt fenn semmilyen emlék. Maga Mario Alinei is elismeri, hogy "az etruszk nyelv az ősmagyar és a magyar nyelv kialakulása közötti átmeneti időszakot képviseli. . így tehát a mai magyar nyelv alapján az elmélet nem igazolható." Csorba szerint Mario Alinei könyve óriási munkával, hatalmas apparátussal összeállított nyelvészfantázia, egy nagy műveltségű, hatalmas olvasottságú ember olyan történelmi víziója, ahol nem válik szét a tárgyra vonatkozó valódi ismeret és a két nép rokonságáról vallott belső meggyőződés.

A teljes cikk a nyomtatott kiadásban olvasható.
Ha a képet nagyobban szeretné látni, kattintson rá.

Az etruszkok (Farkas Ildikó)

Az etruszkok voltak az első itáliai civilizáció létrehozói Kr. e. 950 és 300 között Észak-Itáliában. Hatásuk meghatározónak tekinthető a rómaiak - és közvetve egész Európa - kultúrájára, hiszen a latin ábécé, a számjelölés, az építészet és a művészet bizonyos elemei, a vallásosság jellegzetességei és szertartásai mind etruszk eredetű volt, sőt a rómaiak az etruszkoktól vették át az államszervezet felépítésének módszerét, a főbb állami tisztségeket és ezek jelképeit is.

Az etruszkok története azonban számos "titkot" tartalmaz: a mai napig sem tisztázott például e nép eredete; nehéz rekonstruálni társadalmi berendezkedésüket, mindennapjaikat. Az etruszk emlékek: hatalmas, életképeket ábrázoló síremlékek, bronz- és terrakottaszobrok, urnák, festett kerámiák azonban betekintést engednek civilizációjukba. Erről olvashatnak a szerző rövid összefoglalójában.

A teljes cikk a nyomtatott kiadásban olvasható.
Ha a képet nagyobban szeretné látni, kattintson rá.

ELSÜLLYEDT VILÁG

FODOR ISTVÁN: Szkíta fejedelmi sírok

Három éve járta be a világsajtót a hír: orosz és német régészek rendkívül gazdag, érintetlen ősi nomád sírokra bukkantak Tuvában. A cikk ezek tartalmát és jelentőségét ismerteti.

Tuva Oroszország egyik messzi köztársasága, amely délről Mongóliával határos. Lakói, a tuvaiak, a szibériai török nyelvek egyik keleti változatát beszélik. Az 1960-as évek végén Arzsán falu mellett útépítés közben nagy méretű kurgánt (sírhalom) találtak. Az első arzsáni sír feltárása lenyűgöző eredményeket hozott, a rabolt voltában is sok leletet (lószerszámok, nyílcsúcsok, ékítmények) szolgáltató kurgán korát a Kr. e. 9-8. század fordulójára keltezik a régészek. Az ún. állatstílusban készített bronzdíszek azt is kétségtelenné teszik, hogy az Altájtól a Dunáig terjedő kora vaskori szkíta műveltség legkorábbi emlékei kerültek itt napvilágra.

A második arzsáni kurgán ásatását orosz-német együttműködés keretében 2000-ben kezdték. A sírrablásra utaló előzetes jelek ellenére a régészek érintetlen, fejedelmi gazdagságú sírt találtak. A deszkapadlós kamra közepén fejjel északkeletnek, bal oldalán, kissé felhúzott lábakkal feküdt az "uralkodói pár": elöl a férfi, hátánál asszonya. Mindkettőt arannyal ékes gazdag öltözékben, a férfit pompás fegyvereivel bocsátották a túlvilágra.

A két arzsáni kurgán annak bizonyítéka, hogy a nomadizmus kialakulása után nem Európában, hanem Belső-Ázsiában jöttek létre először nomád birodalmak, itt alakult ki elsőként az állatábrázolásairól ismeretes szkíta jellegű művészet.

A teljes cikk a nyomtatott kiadásban olvasható.
Ha a képet nagyobban szeretné látni, kattintson rá.

HÍREK

A Brit-szigetek népessége • Stonehenge környéke • Dzsingisz kán Budapesten •
Ősi lakódomb Németországban (Farkas Ildikó)

FIGYELŐ

BERTÉNYI IVÁN: Nemzeti színeink rövid története

A közelmúlt zászlóvitái tanúsítják, milyen kevéssé ismeri a nagyközönség a történelem segédtudományainak, esetünkben a vexillológiának (zászló- és lobogótan), valamint a heraldikának (címertan) a kutatási eredményeit. A cikk mindezek figyelembe vételével taglalja nemzeti színeink kialakulását és megjelenítéseinek történetét.

A zászlók, minként a címerek is, a hadviselésnek köszönhetik létrejöttüket. Már az ókorban használtak a csapatok irányítására magasba emelt, távolról is jól látható (és a csatazajban is észlelhető) hadijelvényeket. Anonymus tudósítása szerint a honfoglaló magyar vezéreknek, seregeknek is voltak zászlóik. A források alapján is biztosra vehető, hogy a 11-12. századi Magyarországon használtak zászlókat. Szent István királyunkról (997-1038) valószínűsíthetjük, hogy hadserege megszervezésében is III. Ottót (983-1002) utánozta, és az ő bíborszínű (vörös) zászlaját is átvette. A zászlónyél csúcsán a német sas helyett nála valószínűleg (egyes) kereszt lehetett. Amikor a címerhasználat megjelent Magyarországon, III. Béla (1173-96) bizánci ábrázolásokat követve az egyes keresztet kettős keresztté alakította és a zászló szövetére, valamint címerpajzsára helyezte. 13. századi uralkodóink jelvényei közt a sávozott és a kettős keresztes mező egyaránt szerepel. Herceg korukban a sávozott címerpajzsokat vésették pecsétnyomójukra (ezért a kutatók általában ezt tartják az Árpád-ház családi címerének), királyként a kettős keresztet használták. Az Anjouk és az őket követő uralkodóházak címerpajzsaikon és zászlaikon feltüntették saját családi jelképeiket is, amelyek a következő dinasztiaváltáskor eltűntek. Az Árpádok címerei azonban túlélték a dinasztiaváltásokat. Szimbolikájuk is változott. Most már nem az első magyar uralkodóházat, hanem a sávozat és a hármashalmon álló kettős kereszt - és a kettő együtt is - Magyarországot jelképezte, s e jelentésében napjainkig tovább él.

A 16. századtól a vörös-ezüst sávozatú zászlók visszaszorultak, de nem tűntek el. Harmadik nemzeti színünk, a zöld - talán a vörös és a fehér mellett kezdeti alárendelt szerepének betudhatóan - csak fokozatosan sorakozott fel egyenrangúként a másik két szín mellé. Mohács után (1526) királyaink a Habsburg-családból kerültek ki, így az (inkább rendkívülinek tekinthető) uralkodóvá avatásokon kívül a magyar nemzeti színeket ritkán alkalmazták. Az 1848. áprilisi törvények XXI. cikke előírta, hogy Magyarországon a "nemzeti szín és az ország czímere ősi jogaiba visszaállíttatik". A polgári hatóságok, nemzetőr zászlóaljak piros-fehér-zöld (többnyire címeres) zászlókat használtak a szabadságharcban. A szabadságharc leverése után a nemzeti színek, zászlók tilalmassá váltak. A kiegyezést (1867) követően a magyar minisztériumok, polgári hatóságok, intézmények szabadon használhatták a piros-fehér-zöld színeket zászlóikon, lobogóikon.

Az 1919-es feliratos vörös zászlók, az 1944-45-ös horogkeresztes vörös zászlók, valamint a vörös-ezüst sávozatot a nyilaskeresztesek jelképével feltüntetett zászlók csak rövid ideig voltak használatban. A totális rendszerek, mozgalmak jelképei közül csak a szovjet (és munkásmozgalmi) vörös zászlók jutottak szerephez több mint négy évtizeden át. Nemzeti színeinket azonban nem tudták kiszorítani, azok változatlanul a piros-fehér-zöld maradtak.

A teljes cikk a nyomtatott kiadásban olvasható.
Ha a képet nagyobban szeretné látni, kattintson rá.