GERGELY JENŐ: Karol Wojtyla

1920. május 18. Wadowicében (krakkói vajdaság) megszületett Karol Wojtyla.
1927-31. Elemi iskoláit végezte Wadowicében.
1931-38. A wadowicei gimnázium tanulója, 1938-ban érettségizett.
1938. Krakkóba költözött és beiratkozott a Jagello Egyetem bölcsészkarára, lengyel irodalom és nyelv, valamint filozófia szakra.
1939 nyara. Rövid katonai kiképzésre vonult be.
1939-42. Fizikai munkásként dolgozott a krakkói Solvay szódagyár kőbányájában, illetve az üzemben.
1941. november. Részt vett a féllegálisan működő Rapszódia Színház (Teatr Rapsodyczny) megalapításában és az amatőr színtársulat munkájában.
1942. Belépett a krakkói érsekség illegális papi szemináriumába.
1945. január. Krakkó felszabadulása után Wojtyla a legálisan működő szeminárium növendékeként folytatta tanulmányait.
1946. november 1. A krakkói érsek áldozópappá szentelte.
1946. november-1948 nyara. Tanulmányait Rómában, az Angelicumban (a Domonkos-rendiek Szent Tamás Egyetemén) folytatta, és a Belga Kollégiumban lakott. Rómában az addigi latin és német nyelvismerete mellett megtanult olaszul, franciául és spanyolul. Itt írta meg doktori értekezését "A hit problémája Keresztes Szent Jánosnál" címmel.
1948 nyara. Visszatért Krakkóba.
1950. Álnéven megjelent első verse a Tygodnik Powszechny című katolikus hetilapban.
1951-től. A krakkói Szent Katalin-plébániára került; két éven át etikát hallgatott a Jagello Egyetem teológiai karán.
1953. Habilitált a Lublini Katolikus Egyetemen "Lehetséges-e a keresztény etika kidolgozása Max Scheler rendszere alapján?" című habilitációs disszertációjával.
1953-54. Szociáletikát tanított a krakkói papi szemináriumban és a Jagello Egyetemen.
1954-től. A Lublini Katolikus Egyetemen a szociáletika professzoraként működött.
1958. július 4. XII. Pius pápa címzetes püspökként a krakkói érsek segédpüspökévé nevezte ki. Szeptember 28-án szentelték püspökké. Ezt követően is folytatta egyetemi oktatói és tudományos munkásságát, emellett több szépirodalmi alkotása (drámák és verseskötetek) is megjelent.
1962. február. A krakkói főegyházmegye káptalani helynöke.
1962. október 11-től. A II. vatikáni zsinat megnyitásától aktívan részt vett annak munkájában.
1964. január 18. VI. Pál pápa kinevezte Krakkó érsekévé és metropolitájává. Beiktatására március 18-án került sor.
1967. július 26. VI. Pál pápa a bíborosok közé emelte.
1969. október 11-28. A pápa meghívására megjelent a rendkívüli püspöki szinóduson, és ezt követően valamennyi szinódus munkájában részt vett.

1978

október 16. Pápává választották; a II. János Pál nevet vette fel.
október 25. Első (szerdai) általános kihallgatása.
november 5. Először hagyta el a Vatikánt, amikor Szent Ferenc sírjához zarándokolt Assisibe.
november 12. A lateráni székesegyházban elfoglalta székét Róma püspökeként.

1979

január 24. A Vatikánban fogadta Gromiko szovjet külügyminisztert.
január 25-február 1. Első külföldi útján a Dominikai Köztársaságba, Mexikóba és a Bahama-szigetekre látogatott.
január 29. Részt vett és felszólalt a Latin-amerikai Püspöki Tanács (CELAM) pueblai konferenciáján.
március 4. Megjelent "Redemptor hominis" (Az ember Megváltója) kezdetű első, programadó enciklikája, melyben a kétségek és kételyek helyett a hit bizonyságát kínálja kora emberének.
április 6. Levelet intézett a magyar katolikusokhoz a hitoktatás fontosságáról.
június 2-10. Először zarándokolt hazájába, Lengyelországba. Találkozott Jablonski államelnökkel és Gierek első titkárral.
június 30. A titkos konzisztóriumban a pápa 15 új bíborost kreált, köztük Agostino Casaroli érseket, aki ettől kezdve bíboros államtitkár volt.
szeptember 21. Beszédet mondott a jezsuita rend vezetői előtt, és elmarasztalta őket a szekularizáció és elvilágiasodás iránti túlzott tolerancia miatt.
szeptember 29-október 8. Apostoli látogatás Írországban és az USA-ban.
október 2. Felszólalt az ENSZ közgyűlésén.
november 28-30. Apostoli látogatása Törökországban, hogy új ökumenikus megbeszélést kezdjen az ortodox egyházzal.

1980

január 14. Megkezdődött a II. János Pál pápa által összehívott első püspöki szinódus, amely a holland egyház helyzetével foglalkozott.
május 2-12. A pápa első afrikai útján felkereste Zairét, Kongót, Felső-Voltát, Kenyát, Ghánát, Elefántcsontpartot. Ghánában kifejezte óhaját: szeretné, ha a hit és a katolikus egyház "afrikanizálódnék".
június 21. Magánkihallgatáson fogadta Carter amerikai elnököt.
június 30-július 2. Látogatás Brazíliában.
szeptember 24. Levélben emlékezett meg Szent Gellért püspök vértanúságáról.
október 8. A pápa felszentelte a Szent Péter-bazilika altemplomában kiépített Magyarok Nagyasszonya- (Magna Domina Hungarorum-) kápolnát.
november 15-19. 200 év óta II. János Pál kereste fel először Nyugat-Németországot, Luther országát.
november 30. Megjelent a "Dives is misericordia" (Isten irgalmáról) kezdetű enciklika, amely a megváltás titkával foglalkozott.
december 31. "Egregiae virtutis" (A kiváló erényű) kezdetű apostoli levelében Szent Cirillt és Metódot Európa társ-védőszentjévé nyilvánította. (Európa védőszentje Szent Benedek.)

1981

február 16-27. Látogatás a Fülöp-szigeteken és Japánban. Február 24-én Tokióban találkozott Hirohito japán császárral, aki először fogadta egy másik vallás vezetőjét. 25-én a hiroshimai emlékműnél a pápa békefelhívást intézett a világhoz.
május 12. A Pápai Tudományos Akadémia tagjává nevezte ki Szentágothai Jánost, az MTA akkori elnökét.
május 13. Szűz Mária fatimai jelenésének 64. évfordulóján, a szerdai általános kihallgatáson a Szent Péter téren a török Ali Agca életveszélyesen megsebesítette a pápát.
szeptember 14. Első szociális körlevele, a "Laborem exercens" (Az emberi munkáról).

1982

február 12-19. A pápa ismét Afrikába utazott: Nigériát, Benint, Gabont és Egyenlítő-Guineát kereste fel. Követelte a katolikusok üldözésének beszüntetését.
május 12-15. A pápa portugáliai útja. Felkereste a Fatimai Szűz kegyhelyét is.
május 28-június 2. Apostoli látogatás Nagy-Britanniában.
június 11-13. A pápa az Angliával hadban álló katolikus Argentínába látogatott. Pásztorútja "keresztes hadjárat a béke érdekében".
október 27. Részt vett az Assisiben tartott "Imádkozzunk a békéért" elnevezésű ökumenikus világnapon.
október 30-november 9. A pápa Spanyolországba utazott.
december 17. Fogadta Puja Frigyes magyar külügyminisztert.

1983

január 21. Közzétették az "Aperite portas Redemptori" (Nyissátok meg a kapukat a Megváltónak) kezdetű bullát a Szentév meghirdetéséről.
január 25. A pápa kihirdette az új Codex Iuris Canonicit (Egyházi Törvénykönyv), amely november 27-én lépett hatályba. A II. vatikáni zsinat szellemét követő új kódex csak a katolikusokra vonatkozik. Tükrözi a világiaknak az egyházon belül megnövekedett szerepét.
március 2-10. Apostoli út Közép-Amerikában. A pápa felkereste Costa Ricát, Nicaraguát, Panamát, El Salvadort, Guatemalát, Hondurast, Belizét, Haitit.
augusztus 14-15. 19. apostoli útján a pápa Franciaországba látogatott. Felkereste a lourdes-i zarándokhelyet is.
december 11. Részt vett a Luther-évfordulón a római lutheránus Krisztus- templomban tartott ökumenikus találkozón.

1984

február 11. Kiadta a "Salvifici doloris" (Az üdvözítő szenvedés) kezdetű apostoli levelet, amely az ember sorsával, szenvedésének transzcendens értelmével foglalkozott.
március 25. Megjelent a "Redemptionis Donum" (A Megváltás ajándéka) kezdetű apostoli buzdítása a férfi és női szerzetesekhez.
augusztus 6. A pápa elrendelte a Hittani Kongregáció "De quibusdam rationibus Theologiae  Liberationis" (A Felszabadítás Teológiájának néhány érvéről) című instrukciójának kiadását, amelyben elítélték a "felszabadítás teológiáját". Az egyháznak nem a politikai és társadalmi körülmények megváltoztatása a hivatása, hanem a bűn, a rossz, a gyűlölet elleni küzdelem, az ember szabad lelkiismereti állásfoglalásának lehetővé tétele.

1985

január 26-február 6. A pápa hatodszor látogatott Latin-Amerikába. Útjának állomásai Venezuela, Ecuador, Peru, Trinidad és Tobago.
május 11-21. A pápa a Benelux-államokat keresi fel. Hollandiában országszerte tüntettek látogatása ellen.
június 2. Szent Metód halálának 1100. évfordulóján kelt a "Slavorum apostoli" (A szlávok apostolai) enciklika a katolikus és ortodox kereszténység közös gyökereiről.
augusztus 8-19. A pápa harmadik afrikai útján Togót, Kamerunt, Zairét, Kenyát, Elefántcsontpartot, a Közép- afrikai Köztársaságot és Marokkót kereste fel.

1986

január 31-február 11. A pápa indiai pásztorútjának a szegényekkel és elhagyatottakkal való keresztényi törődés a központi témája. Kalkuttában találkozott a Béke Nobel-díjas Teréz anyával, akivel felkereste a nyomorgóknak és betegeknek fenntartott Tiszta Szív Házát.
április 13. A római zsinagógában találkozott a zsidó közösséggel és Elio Toaff főrabbival.
május 18. Közzétették a "Dominum et vivificantem" (A Szentlélekről) kezdetű pápai enciklikát a keresztény igazságosságról és irgalmasságról.
július 1-7. A pápa Kolumbiában.
november 18-december 1. Apostoli látogatás Bangladesben, Szingapúrban, a Fidzsi-szigeteken, Új-Zélandon és Ausztráliában.

1987

március 25. Megjelent a "Redemptoris Mater" (A Megváltó édesanyja) kezdetű enciklika, a Mária-év megnyitásáról (1987. június 7-1988. augusztus 15.)
március 31-április 15. A pápa Uruguayba, Chilébe és Argentínába utazott. Apostoli útja központi témája a család, az ifjúság és a nevelés.
szeptember 9-21. Apostoli látogatás az USA-ban.
december 7. A Vatikánban közös nyilatkozatot adott ki I. Dimitriosz konstantinápolyi pátriárkával az együttműködés és az egység fontosságáról.
december 30. Szent József ünnepén látott napvilágot a "Sollicitudo rei socialis" (A szociális kérdésről) kezdetű enciklika a népek fejlődéséről és haladásáról, a "harmadik világ" problémáiról, a politikai korrupció és a szegénység közti kapcsolat bírálatáról.

1988

május 7-19. Latin-amerikai körút: Uruguay, Bolívia, Peru és Paraguay.
május 15. Üzenetet intézett az ENSZ rendkívüli közgyűléséhez a leszerelés előmozdítása érdekében.
június 28. "Pastor Bonus" (Jó pásztor) kezdetű apostoli konstitúció rendelkezett a Római Kúria megreformálásáról. - A pápa bíborossá kreálta Paskai László esztergomi érsek prímást.
augusztus 15. Mária mennybevételének ünnepén adta ki a pápa a "Mulieris dignitatem" (A nő méltóságáért) kezdetű apostoli levelet a női méltóságról és hivatásról. A pápa megerősítette az egyház hagyományos tanítását az anyaságról, szüzességről, házasságról és családról.
augusztus 20. A Szent Jobb körmenet keretében felolvasták a pápa levelét, amelyben a magyar egyházhoz és a hívekhez szólt.
szeptember 10-19. A pápa ismét Afrikába látogatott, felkereste a Dél-afrikai Köztársaságot, Botswanát, Lesothót és Mozambikot.
november 8-11. Negyedik franciaországi útja. Október 11-én felszólalt az Európai Parlamentben. "Ideje levetkőzni a Kelet- és Nyugat-Európára történő felosztás sztálinista mentalitását" - mondta.
december 30. Megjelent a "Christifideles laici" (A Krisztus-hívő világiak) kezdetű apostoli buzdítás a világi hívek méltóságáról és küldetéséről az egyház misztériumában.

1989

január 1. A pápa "Per costruire la pace rispettare le minoranze" című újévi békeüzenetében kifejtette, hogy az emberi jogok szerves részei a nemzeti, etnikai, nyelvi, vallási kisebbségi jogok.
március 20. A pápa magánkihallgatáson fogadta Pozsgay Imre akkori államminisztert, akinek nyilatkozatából került nyilvánosságra a pápa tervezett magyarországi látogatása.
augusztus 19-21. Zarándokként részt vett a negyedik Világifjúság Napján a spanyolországi Santiago de Compostelában.
december 1. A pápa első ízben fogadta Mihail Gorbacsovot. (1990. március 15-én diplomáciai kapcsolat létesült a Szentszék és a Szovjetunió között.)

1990

február 6. A pápa levele Paskai László bíboroshoz a Mindszenty József bíborosról történt esztergomi megemlékezés alkalmából.
február 9. Helyreállították a diplomáciai kapcsolatokat a Szentszék és a Magyar Köztársaság között.
június 21. Az első budapesti nuncius, Angelo Acerbi címzetes érsek átadta megbízólevelét Göncz Árpád ideiglenes köztársasági elnöknek.
szeptember 1-10. A pápa hetedszer látogatott az éhínség, szegénység, AIDS és háborúk sújtotta Afrikába, ezúttal Tanzániát, Burundit, Ruandát és Elefántcsontpartot kereste fel.
szeptember 15. Keresztes Sándor szentszéki magyar nagykövet átadta megbízólevelét a pápának. 17-én a pápa magánkihallgatáson fogadta Antall József miniszterelnököt.
október 18. A keleti egyházak kánonjogi kódexének kihirdetése.
december 7. A "Redemptoris missio" kezdetű enciklika megjelenése a hithirdetésről, misszióról.

1991

január 15. A pápa levélben szólította fel az amerikai és az iraki elnököt a béke megőrzésére.
augusztus 16-20. Magyarországra látogatott. Augusztus 18-án Debrecenben a református Nagytemplomban ökumenikus imádságban vett részt és megkoszorúzta a gályarabnak elhurcolt protestáns lelkészek emlékművét. 19-én este a Népstadionban a fiatalokkal találkozott. 20-án részt vett a Szent Jobb körmenetben.
október 12-21. Brazíliai apostoli útján a nyomornegyedeket kereste fel. Salvador de Bahiában 30 ezer utcagyerekkel találkozott.

1992

február 19-26. Nyolcadik afrikai útján (Gambia, Szenegál, Guinea) megemlékezett a rabszolgatartásról. Együttműködésre szólította fel a keresztényeket és a muzulmánokat.
június 25. II. János Pál pápa jóváhagyta az egyetemes egyház katekizmusát.
július 15. Gyomorrákkal megoperálták. Ezt követően jelentkeztek nála a Parkinson-kór tünetei.

1993

április 25. A volt ateista országba, Albániába látogatott, és ott új püspököket szentelt fel.
május 30. II. János Pál pápa "Hungarorum gens" kezdetű bullájával megváltoztatta a magyar katolikus egyház szervezeti felépítését. Az érsekségek számát háromról négyre emelte, új érsekséggé és metropolitai székhellyé tette a veszprémi püspökséget. A Dunántúlon a veszprémi egyházmegyéből létrejött a Kaposvári Egyházmegye, a Tiszántúlon pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyéket magába foglalva megalakult a Debrecen- Nyíregyházi Egyházmegye. Módosultak a többi egyházmegyék határai, hogy kiegyenlítődjenek a létszám- és területbeli különbségek. A Kalocsai Főegyházmegye elnevezése Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegyére, az esztergomié Esztergom-Budapesti Főegyházmegyére (Érsekség) változott.
augusztus 6. Kiadta a "Veritatis splendor" (Az igazság fénye) kezdetű enciklikáját az emberről, az emberi élet védelméről és a keresztény erkölcsről.
szeptember 4-10. A független balti köztásaságokban: Litvániában, Lettországban és Észtországban tett apostoli útján a pápa megemlékezett a Szibériába deportált 275 ezer katolikus hívőről.
szeptember 21. Castel Gandolfóban magánkihallgatáson fogadta Israel Meir Laut, Jeruzsálem askenázi főrabbiját.

1994

április. A pápa bejelentette, hogy 2000-ben, a Szentévben békeimára hívja meg a zsidókat, a muzulmánokat és a keresztényeket a Sínai-hegyre, ahol Isten átadta Mózesnek a törvénytáblákat.
május 22. Apostoli levelében megerősítette, hogy csak férfiak szentelhetők pappá az egyházban.
június 15. A Szentszék és Izrael felveszik a diplomáciai kapcsolatokat.
november 10-11. Közzétették a "Tertio millennio adveniente" (A harmadik évezred küszöbén) kezdetű apostoli levelet, amelyben a pápa meghirdette a Szentévet.

1995

január 11-21. A pápa a Fülöp-szigetre, Pápua Új-Guineába, Ausztráliába és Srí Lankába látogatott. A manilai Világifjúság Napját záró pápai szentmisén 5-7 millióan vettek részt.
március 25. "Evangelium vitae" (Az élet evangéliuma) enciklikája az emberi élet védelméről, amelyben az abortuszt előre megfontolt gyilkosságnak minősítette.
május 25. "Ut unum sint" (Hogy egyek legyenek) kezdetű enciklikája az ökumenizmusról.
szeptember 14-20. Afrikában Kamerunba, a Dél-Afrikai Köztársaságba és Kenyába látogatott. Ekkor adta közzé Ecclesia in Africa kezdetű apostoli üzenetét, amelyben az afrikaiak világpolitikába való bevonására szólított fel.
október 5. A pápa az ENSZ-ben elmondott beszédében a nemzetek jogairól és a kisebbségek tiszteletének fontosságáról szólt.

1996

február 22. A pápa az "Universi dominici Gregis" kezdetű apostoli konstitúcióval adta ki a pápaválasztás jelenleg is érvényes szabályait.
február 5-12. Apostoli látogatás Guatemalában, Nicaraguában, Salvadorban és Venezuelában.
szeptember 6-7. A millecentennárium alkalmából ismét Magyarországra látogatott. Felkereste a pannonhalmi bencés anyamonostort. Győrött találkozott Horn Gyula miniszterelnökkel.
november 19. Fidel Castro látogatása a pápánál.

1997

április 12-13. A különböző etnikumok közötti megbékélésre szólított fel a pápa bosznia-hercegovinai látogatásakor.
május10-11. Személyében először kereste fel a katolikus egyház feje Libanont.
június 20. A Vatikánban Angelo Sodano bíboros államtitkár és Horn Gyula magyar miniszterelnök aláírták a Szentszék és a Magyar Köztársaság közötti megállapodást a "Katolikus egyház magyarországi közszolgálati és hitéleti tevékenységének finanszírozásáról, valamint néhány vagyonjogi természetű kérdéséről".
augusztus 21-24. II. János Pál Franciaországba látogatott. A pápa Párizsban bocsánatot kért a protestánsoktól, amiért 1572. augusztus 24-én, Szent Bertalan-éjszakáján a katolikusok több ezer protestánst gyilkoltak meg.
november 9. A boldogok közé emelte báró Apor Vilmos mártír győri püspököt.

1998

január 21-25. A latin-amerikai országok közül utolsóként a pápa a szocialista Kubába látogatott. Kuba 11 millió lakosának 200 papja volts!
március 16. Közzétették az "Emlékezzünk: megfontolások a Soáról" című szentszéki dokumentumot, amelyben a pápa megemlékezett a zsidóság második világháborús szenvedéseiről, és felszólította az egyház tagjait a bűnbánatra.
augusztus 15-től. A Vatikán internetes honlapján nyomon követhető a pápa, illetve a Vatikán élete.
szeptember 14. Megjelent a "Fides et ratio" kezdetű enciklika a hit és az értelem harmóniájáról.
szeptember 18. A pápai audiencián fogadta Orbán Viktor miniszterelnököt és családját.
november 29. Pápai bulla hirdette meg az egyháztörténelem 26. Szentévét a 2000. évre.

1999

január 26-28. St. Louisban Bill Clinton amerikai elnökkel találkozott, akivel az iraki válságról, a terhesség-megszakításról és a halálbüntetésről tárgyalt, ellenezve ezeket.
május 7-9. A pápa Bukarestbe látogatott és találkozott Teocist román ortodox pátriárkával. Közös nyilatkozatot adtak ki Koszovóról, sürgetve a mielőbbi megbékélést.
június 5-17. A pápa hetedszer kereste fel szülőhazáját, Lengyelországot. Útja során 21 városban állt meg, 32 beszédet mondott, 11 nyilvános szentmisét mutatott be, 111 boldogot avatott, valamint szentté avatta Árpád-házi Boldog Kingát is, IV. Béla királyunk leányát.
október 31. Augsburgban Közös Evangélikus-Katolikus Nyilatkozatot írtak alá a megigazulásról.
november 5-10. Apostoli látogatás Indiában és Grúziában.

2000

február 24-26. A pápa Egyiptomba látogatott.
március 12. A pápa a Szent Péter téren bemutatott szentmisén ünnepélyesen bocsánatot kért mindazoktól, akik ellen a keresztények a történelem során bűnöket követtek el. Említette a véres keresztes hadjáratokat, a vallásháborúkat, a gyarmatosítást, az erőszakos hittérítést, a boszorkányégetést, az inkvizíció kínzásait.
március 20-26. A pápa szentföldi zarándoklata. Felkereste a palesztin autonóm területet, találkozott Jasszer Arafattal. Jeruzsálemben imádkozott a Siratófalnál. A keresztények nevében bocsánatot kért a zsidóságtól üldöztetésükért.
május 7. A római Colosseumnál ökumenikus megemlékezés a 20. század tanúságtevő keresztényeiről.
augusztus 15-20. Rómában a Szentév egyik legnagyobb rendezvénye, az Ifjúsági Világtalálkozó zajlott.

2001

június 23-27. Ukrajnába látogatott.
szeptember 22-27. A pápa Örményországot és Kazahsztánt kereste fel.

2002

január 24. Részt vett Assisiben az ökumenikus imanapon.
május 22-26. A pápa Azerbajdzsánba és Bulgáriába látogatott.
június 20. Fogadta Mádl Ferenc köztársasági elnököt.
július 23-28. Részt vett Torontóban a Katolikus Ifjúsági Világtalálkozón.
október 24. Erdődy Gábor szentszéki nagykövet átadta megbízólevelét a pápának.
november 14. II. János Pál személyében először látogatott el pápa az olasz képviselőházba.
december 7. Erdő Péter püspököt nevezte ki esztergomi érsek prímásnak.

2003

március 23. Boldoggá avatta herceg Batthyány-Strattmann László szemorvost.
április 17. Megjelent az "Ecclesia de Eucharistia" kezdetű (sorban az utolsó, 14-dik) enciklikája az eucharisztia és az egyház viszonyáról.
június 5-9. Századik külföldi útja Horvátországba vezetett.
július 2. A jelenlegi budapesti apostoli nuncius, Juliusz Janusz címzetes érsek átadta megbízólevelét a köztársasági elnöknek.
szeptember 24. A pápa egészségügyi problémái miatt nem tudta megtartani az általános kihallgatást. Bár ezt követően több egyházi és világi személyt is fogadott - köztük Rowan Williams új canterburyi érseket október 4-én -, szentmiséket mutatott be, a sajtóban fölerősödtek a találgatások arról, hogy immár nem képes ellátni feladatát, sőt, többen közeli halálát jósolták.
október 21. A pápa bíborossá kreálta Erdő Péter érsek prímást.
november 27. A Vatikánban fogadta a dalai lámát.

2004

június 4. Magánkihallgatáson fogadta George Bush amerikai elnököt, és sürgette az iraki rendezést és az ország szuverenitásának helyreállítását.
augusztus 14-15. Utolsó, 104. zarándokútja a franciaországi Lourdes-ba.
október 3. A boldogok közé emelte IV. Károlyt, az utolsó magyar királyt.

2005

január 18. Történelmi eseményre került sor a Vatikánban: a pápa magánkihallgatáson fogadott 160 rabbit, akik a világ különböző tájairól érkeztek.
április 2. Elhunyt II. János Pál pápa.
április 8. Eltemették a Szent Péter-bazilika altemplomában lévő pápai grottákban.
április 19. A pápaválasztó konklávé a német Joseph Ratzinger bíborost választotta meg pápává, aki a XVI. Benedek nevet vette fel.

Vissza a tartalomjegyzékhez