2000/01
Tartalomjegyzék

Z. KARVALICS LÁSZLÓ: Az informatika társadalomtörténetet ír. Az első számítógépektől az internetig

Az 1999. évi adatok szerint a számítógépes világhálózat használóinak száma meghaladja a 170 millió főt, s 1999 tavaszán utolsóként Bhután, az eldugott kis himalájai királyság is belépett a hálózatba kötött országok közé. Az internet diadalútját az immár menthetetlenül globális világban a számítástechnika, a távközlés, valamint a média- és tudásipar páratlan lendületû összeolvadása kíséri. >>

BÓNA ISTVÁN: A képzelt bizánci "fenyegetés" korszaka. Tévhitek és cáfolatuk

A 20. századi magyar történetírás megingathatatlannak látszó tézise, a német-bizánci "koalíció" réme, illetve a bizánci-német "harapófogó", amelybe hazánk 971-ben (pontosabban azonban csak 972 után) került volna. Az ezzel kapcsolatos tézisek egyre vészjóslóbbak, egyben egyre költőibbek lesznek, s ma már magyarul, németül, angolul, franciául olvashatók. Abból a soha nem bizonyított feltevésből kiindulva, hogy Joannes Tzimiskes az egész Bulgáriát meghódította, a Duna-Száva hosszában húzódó új magyar-bizánci határról esik szó, amely "közvetlen" határon "fenyegetően" felvonulnak a basileus "diadalittas légiói". A képzelt válságot "rendkívül kritikussá" súlyosbítja majd a családi házassággal megpecsételt 972. évi bizánci-német "katonai szövetség". Az utóbbi által fenyegető "végveszedelemből" csak a "lemondatott" Taksony nagyfejedelem helyébe lépő fia, Géza nagyfejedelem államférfiúi bölcsessége és "ragyogó külpolitikája", a "nyugatra való nyitás" mentette volna meg népünket s országunkat. - Mindebből úgyszólván semmi sem igazolható. >>

KRISTÓ GYULA: Az első magyar királynék. 11. század

A nők szerepe gyökeresen más volt a nomád korban, mint a kereszténység térhódítását követően. Sok adat maradt ránk arról, hogy a steppén a nomádok különböző korokban egyaránt igényt tartottak a fiatal nők fegyveres szolgálataira, s mivel a férfiak gyakorta távoli portyákon vettek részt, a szolgák mellett a nőknek is szerepet kellett vállaniuk az állatállomány ellátásában, illetve a legelő- és szállásterület megvédésében. >>

KOSÁRY DOMOKOS: Magyarok és szomszéd nemzetek. 1848-49.

A História Könyvtár sorozatában jelent meg Kosáry Domokos: Magyarország és a nemzetközi politika 1848-1849-ben címû monográfiája. Nem 1848-49 történelmének ismételt kronologikus előadására vállalkozik, hanem a forradalom és szabadságharc egyes kérdéseiről kialakított álláspontok áttekintésére és saját felfogásának pontos megfogalmazására. A magyar történettudomány nesztorának monográfiája nemcsak a kutatók, de a történelemtanárok "csemegéje" is lehet. >>

FIGDER ÉVA: Az "Aranyvonat". A nyugatra elhurcolt javak sorsa

Az Amerikai Egyesült Államok kongresszusának külön erre a célra létrehozott vizsgálóbizottsága 1999 októberében nyilvánosság elé került jelentése fényt derített a hosszú ideje elveszettnek hitt Aranyvonat és annak tartalma sorsára. Eszerint több magas rangú amerikai katonatiszt - és felhetehetőleg a későbbiekben az USA kormányszervei - önkényesen rendelkezett a vonat tartalma felett, melyet hadizsákmánynak tekintettek.

Fél évszázada foglalkoztat miden, a korszakkal foglalkozó kutatót a hírhedt Aranyvonat sorsa. >>

BENKŐ SAMU: Látvány és történelem. Erdély, 1967-1998

Korniss Péter Leltár (Erdélyi képek 1967-1900) címû könyvébe foglalt fotográfiák olyan históriai tudósítást tartalmaznak, melynek hitelét a felvételekből sugárzó ihletettség szavatolja. Az ihletettség mögött persze mindig ott van a tehetség is.

Az alcímben jelzett harmincegy év alatt bensőséges kapcsolat alakult ki a mûvész és témája: az erdélyi falu között. Történelmi látomást közvetít nekünk és a nyomunkba lépőknek. Sok tapasztalat birtokában azt tudatja, hogy három évtized alatt az erdélyi valóság egy darabjának - három-négy tájegység másfél tucatnyi magyar és román falujának - mindennapi élete milyen képekben rögzült történelmi dokumentummá a hozzáértéssel irányított fényképezőgép látszögében. >>

FORRAI JUDIT: Új zónák - régi problémák. Történetek az utcai prostitúció szabályozásáról

Az elmúlt hónapokban nagy sajtónyilvánosságot kapott a prostitúció kérdésköre. Ismeretesek a "türelmi zónák"-ról, "vigalmi negyed"-ről beszélő közlemények, mindenekelőtt a most készülő fővárosi rendelettervezet kapcsán. Nem kis gondot okoz e probléma az önkormányzatoknak és magának a társadalomnak is. >>

VARGA JUDIT: Vásárcsarnokok a századfordulón. Az élelmiszer-ellátás változó funkciói Budapesten

Budapest a századforduló éveiben a világvárosi fejlődés útjára lépve megteremtette a nagyvárosi élelmiszer-beszerzés korszerû formáit, a fedett, folyamatos és ellenőrzött áruellátást biztosító, rögzített árakkal és nyitvatartási idővel mûködő, építészetileg is kiemelkedő vásárcsarnokokat. Megjelenésükkel változást követelt a mindennapi bevásárlás addig megszokott rendje. Hatósági szabályokkal segítették az adásvétel kultúrájának mielőbbi meghonosodását a kofák lármás, vevőcsalogató, olykor-olykor molesztáló utcai viselkedése helyett. A szabad ég alatt való árusítás csillogó palotákba költöztetése új korszak kezdetét jelezte a fővárosi közönség hétköznapjaiban. >>

A "FAL" EMLÉKEZETE. Berlin, 1961-1989 >>
A berlini fal számokban >>

HÍREK

Gyarapodnak az ismeretszerzés fórumai. A folyóirat, a napilap, a rádió, a televízió mellett megjelent az e-mail, az internet. Az emberek ismeretigénye észrevétlenül többszörösére nő évről évre. Hírigényünk már nem csak a politika, a gazdaság, de a kultúra, a tudomány területére is kiterjeszkedik. A História indulása (1979) óta törekszik az újabb történeti felfedezések megismertetésére. Most felelevenítjük egyik korábbi kísérletünket: rövid híradásokat közölni régészeti feltárásokról, újabb szakmai érdekességekről. Úgy, hogy a "hír"-nek legyen szakmai tartalma - szakmai értékelése - is. Igyekszünk lépést tartani a társadalmi-olvasói igénnyel... >>

GLATZ FERENC: Vadászat és természetgazdálkodás >>

CSŐRE PÁL: Vadászat a feudális kori Magyarországon. Fejezetek a magyar vadászat történetéből

A millennium éve alkalmat nyújt arra, hogy a mai termelési-foglalkozási ágazatokban történelmi visszatekintéseket tegyünk. Nem öncéllal, hanem a tapasztalatnyerés szándékával. 2000. január 20-án került sor a Magyar Tudományos Akadémián A magyar vadászat ezer éve c. emlékülésre, amelyen részben a vadászat mai, részben történelmi alternatíváit tárgyalták. Az ülést a rendező MTA elnöke köszöntötte. >>