1998/08
Tartalomjegyzék

Jelenidőben

Gunst Péter: A magyar gazdaság, 1968-1989
Válságok és változások

A legnehezebb történészi feladat: a közvetlen múltról beszélni. A történész tisztában van eszköztárának fogyatékosságaival: nem ismeri eléggé a forrásokat ahhoz, hogy következtetéseket vonjon le, nem képes még elszakadni korának őt is kötő körülményeitől. De a közönség mégis sürgeti...
Ez a gyakori sürgetés késztet minket arra, hogy igyekezzünk a közvetlen múltról, a "90-es évekről" és a "magyarázatához" tartozó előzményekről cikkeket gyűjteni és közölni.
Talán segít bennünket abban, hogy napjaink eseményeit, a magunk tetteit is történelmi távlatba igyekezzünk helyezni... >>

Stark Antal: A nemzetgazdaság fejlődése
1987-1998

Az évtizedek óta tartó, viszonylag kiegyensúlyozott gazdasági növekedés üteme 1988-89-ben megtorpant, a GDP stagnált, 1990-től kezdve csökkenésbe ment át, úgy, hogy az 1993. évi mélypont idején a társadalmi össztermék volumene 18%-kal volt kevesebb, mint 1987-ben. 1994-ben az "erőltetett túlfűtöttség" miatt számottevő növekedés következett be, melyet a gyorsuló növekedés követett. Végül is 1998-ban a GDP - a gyorsuló növekedés ellenére - még mindig 5%-kal kisebb, mint 1987-ben volt. >>

Figyelő

Kordos László: Az emberré válás
Új adatok az ember származásáról

Az űrkutatás, a földgolyó, a világmindenség mind jobb megismerése hajtja a fiatal generáció tudásvágyát a földtörténet korábbi korszakai felé. és hajtja érdeklõdését az emberi élet legkorábbi történelme felé is. A szaktudomány pedig néha "idõvakságban" szenved: megreked érdeklõdésünk - érthetõen - a minõsítéshez, disszertációkhoz kényszerítõ kicsiny idõtávolságoknál. A História állandó erõfeszítése, hogy tágítsa a magunk és olvasóink idõhorizontját: mind a hozzánk legközelebbi, mind a legtávolabbi korok irányába. >>

Ludassy Mária: A szabadság szószólója
Marie de Cavitat Condorcet, 1743-1794

Az utóbbi tíz esztendő demokratikus fejlődésének velejárója: a politikai fogalmak keresése napjaink történéseinek leírásához. Az egyik legtöbbet vitatott folyamat kétségtelenül az egyén felszabadulása, mind politikailag, mind érzelmileg a diktatórikus államrendszer nyomása alól. "Szabadság", "állami paternalizmus" - mind-mind történelmi magyarázatot váró fogalmak. >>

 

Kádár Gábor-Vági Zoltán: Rendvédelmi szervek és zsidók Magyarországon
1944-45

Hogyan viselkedett a nem üldözött társadalom a holocaust idején? - az európai társadalmak közgondolkodásának egyik legtöbbet vitatott kérdése a második világháború óta. Inkább csak az értelmezések, az újabb és újabb indulatok csapnak össze. Most új források alapján szól a vitához két fiatal, "kezdő" kutató. >>

 

 

Ember és környezet

Varga Péter: Földrengések a történelemben
Komárom katasztrófája 1763-ban

A természeti katasztrófák közül minden kétséget kizáróan a földrengések a legveszélyesebbek. Ezek szedik a legtöbb áldozatot (a 20. században a természeti katasztrófák során meghaltak 51%-a volt földrengések áldozata). Ezek fordulnak elő bolygónkon a legnagyobb területen, és ezek okozzák a legnagyobb anyagi kárt. A technikai fejlődéssel együtt növekszik a társadalom szeizmikus függősége: egyre több olyan mérnöki létesítmény van, amely tervezésekor figyelembe kell venni az adott területen előforduló földrengések előrelátható romboló hatását. >>

Életképek, hétköznapok

Hegyi Klára: A világmindenség héroszai és a porba sújtott gyaurok
Rangok, címek, áldások és átkok a törököknél

Tassi Gáspár, Esterházy Miklós nádor követe a budai pasával már ötödik hónapja húzódó, megfeneklő béketárgyalásokon, 1627. augusztus 3-ának és 4-ének eseményeit is feljegyezte urának készített, naplószerű jelentésébe. E két napon a nádor frissen érkezett leveleit akarta sürgősen bemutatni a pasának, ám az is, emberei is kenetteljes és átlátszó hazudozással tértek ki a tárgyalás elől. A tényekre szorítkozó Tassi ekkor kitört: "Ilyen goromba fogási vannak e nemzetnek, hogy ugyan utálja az ember." Vérig sértette, hogy a budai pasa tüntetően semmibe vette Magyarország nádorát.
Az áltatás és a mellébeszélés, az ígérgetés és az ígéret letagadása, az időhúzás és a meddő fecsegés, a tárgyalópartner lekicsinylése és megfélelmlítése az európai diplomáciában sem voltak ismeretlenek, de az a szint, amelyre mindezt a konstantinápolyi és a budai hatalmasságok emelték, több császári követet kergetett az őrület határára. >>

Műhely

Horváth Sándor-Majtényi György-Tóth Eszter Zsófia: élmunkások és sztahanovisták
Munkaverseny a Szovjetúnióban és Magyarországon

A közgazdaság-tudomány már alaposan feltárta a sztálini szovjet rendszer munkaerő-gazdálkodásának deficitjeit. Történetírásunk még adós ezen értelmetlen hősiesség emberi kihatásainak leírásával. Fiatal, most induló kutatók írása szól most az eddig elhanyagolt témáról. >>

 

 

Nyílt tér - olvasóink írják

Cselőtei László: Használni a hatalomban
Emléktöredékek 1956-ról

Magam az 1956. évi eseményekben nem vettem részt aktívan. életemre, gondolatvilágomra és későbbi cselekvéseimre mégis meghatározóan hatott ez az időszak. Elismerjük, vagy nem, aktív vagy passzív módon így van ez az ország minden polgáránál: a forradalom eseményei, eredményei, lehetőségei beépültek egész életünkbe.

A teljes cikk a nyomtatott kiadásban olvasható

Fűrészné Molnár Anikó
Bányászati Múzeum Tatabányán

A cikk a nyomtatott kiadásban olvasható